Megbízható és tartós, környezetbarát energiatermelésre hatalmas szükségünk van. Az egész világon rohamosan nő az elektromos energia iránti kereslet egyfelől az ipari termelés, másfelől a lakossági szolgáltatások, harmadrészt az infrastruktúra üzemeltetése terén.
A globális energiatermelés rohamosan növekedett az elmúlt évtizedek során. Kép: ourworldindata.org
Minél inkább terjed a negyedik ipari forradalom, annál inkább szorulnak vissza a mechanikus megoldások az agráriumban vagy a termelőüzemekben – ha pedig az elektromos autózás is elterjed, messze több áramra lesz szükség, mint amennyit az emberiség ma termelni tud.
Akárhogy is nézzük, az atomenergián kívül az összes nem megújuló erőforrás brutálisan szennyezi a környezetet – az atomenergia meg addig tiszta, amíg nem következik be egy csernobili vagy fukushimai katasztrófa.
A megújuló erőforrások közül pedig a vízenergia a leginkább környezetbarát, kivéve, ha a megfelelő földrajzi adottságok híján csak környezetromboló módon lehet duzzasztógátat építeni, mint Bős-Nagymaros, vagy éppen a Nílus esetében.
1985-ben még „csak” 1 979,77 TWh áramot termeltek a vízerőművek, ami 35 évvel később, 2020-ra már 4 355,04 TWh-ra nőtt. Ez 2 375,27 TWh gyarapodás – és még így is csak töredéke a globálisan megtermelt és igényelt energiának.
Érdemes azt is megfigyelni, kik és milyen ütemben fejlesztik a vízerőmű-kapacitásukat. Természetesen csak azok az országok esetében beszélhetünk érdemi fejlesztésről, amelyek még nem használják ki annyira a lehetőségeiket, mint például Magyarország.
A hydropower.org jelentése szerint 2020-ban összesen 1 330 GW vízerőmű-kapacitást adtak át. Ebből az első három helyezett:
Európa a sereghajtók között új vízerőművek építése terén. Kép: hydropower.org
Európában összesen adtak át annyi kapacitást 2020-ban, mint egyedül Brazíliában, ami eléggé nagy szégyen, hiszen az öreg kontinensünkön az elektromos áram mindössze 15,3%-a származik megújuló forrásokból, ezen belül pedig vízerőművekből még mindig elképesztően kevés.
Kína nemcsak a világ legnagyobb energiafogyasztója (az elfogyasztott elektromos áram többségét szénnel állítja elő), hanem a zöldáram-termelő kapacitás tekintetében is a domináns ország.
Az en-former.com jelentése szerint 2017-ben például a világ megújuló energiaforrásokból származó villamosenergia-termelő kapacitásának 28,4%-át Kínában telepítették – Németország a maga 113 GW-os teljesítményével a negyedik helyet tudta csak megszerezni a nemzetközi kapacitásrangsorban (második: USA, harmadik: Brazília).
Mit tehetünk akkor, ha az országunkban viszonylag kevés a klasszikus folyami vízerőműhöz szükséges folyó, de tengerpartunk annál több akad, mint Hollandia, Írország vagy Szicília esetében? Nos, értelemszerűen a tenger energiáját kell igába hajtani.
Hol lehet a legjobban hasznosítani a hullámerőműveket?
A megfelelő helyszín kiválasztása éppen olyan lényeges, mint a szélerőműveknél – hiába hullámzik a tenger mindenütt, a hullámok energiasűrűsége eltérő a Föld egyes régiói, sőt országok partszakaszai között is.
Jelenleg két ígéretes hullámerőmű kísérlet zajlik
A két tesztelési helyszín a magas energiasűrűségű hullámairól ismert régiókban találhatók. Az egyik a Csendes-óceán északnyugati részén található, a másik pedig Európán belül elsősorban Skócia partvidékén.
Az Egyesült Királyság szakértői (direkt nem brit tudósokat írtunk) szerint az ország energiaszükségletének akár 75 százalékát is előállíthatja majd – tegyük hozzá, itt hullámerőművek és árapály-erőművek együttes alkalmazását tervezik.
Az USA Energiaügyi Minisztériuma úgy becsüli, hogy a hullámerőművek akár 1170 terawattórát is előállíthatnak majd évente, ami az Egyesült Államok teljes áramfogyasztásának több mint egynegyedével egyenértékű.
