Julian Melchiorri, a brit Royal College of Art hallgatója olyan forradalmi fejlesztésről ír a diplomamunkájában, ami némi túlzással az egész űrhajózást új alapokra helyezheti. A Tufts kutatóegyetem orvosbiológiai részlegévelegyüttműködve olyan mesterséges levelet sikerült megalkotnia a design- és  és innovatív mérnöki tervezés-szakos tanulónak, ami fényből, vízből és szén-dioxiodból képes oxigént előállítani.

A teljes mértékben szerves levél alapja egy selyemszálas, hálós szerkezetű anyag, amibe a fotoszintézist végző, növényekből kivont kloroplasztiszokat ültették be, ilyen feltételek mellett pedig a pár mikrométernyi sejtszervecskék valósággal ontják magukból az életet adó oxigént.

A mesterséges levélhez használt selyem fehérjéje remekül stabilizálja a kloroplasztiszokat, és nem mellesleg ultrakönnyű és alacsony energiafelhasználású, mindössze kismértékű vízmennyiség szükséges csak az oxigéngyártás beindításához. Az élő organizmus az űrutazást alapjaiban megváltoztathatja és a hosszabb bolygóközi utakat jelentősen megkönnyítheti, ugyanis zéró gravitációs környezetben is tökéletesen működik, amire a földi növények csak minimális mértékben vagy egyáltalán nem képesek.

Bár a NASA még nem harapott rá a nagy helyet foglaló és súlyos oxigéntankok tömkelegét leváltó megoldásra, és valószínűleg a közeljövőben még nem fogja bevetni egy Mars-expedícióhoz, ám itt a Földön számos területen lenne létjogosultsága: elsősorban biológiai levegőszűrőnek ideális lenne a légszennyezést illetően erősen érintett nagyvárosokban, elég lesz csak pár frekventált épület homlokzatát beteríteni a levelekkel, és máris jelentős mértékben tisztulhat a belváros levegője, a lepukkant épületek vizuális feltuningolásáról nem is beszélve,  mindezek mellett pedig szellőző rendszerekbe is telepíthető a szintetikus levélrengeteg.