Olyan gyors volt az elmúlt évtizedben a napelemek technológiai fejlődése, hogy az amerikai Crescent Dunes névre hallgató napelemkomplexum lényegében már az előtt elavult, minthogy termelésbe állt volna. Drága kísérlet volt az új technológia, végül nagyrészt az adófizetők pénzéből kerülhet sor a méretes veszteség fedezésre. Még Warren Buffett egyik cége is benézte az ígéretes projektet, azonban sosem lehet tudni, miből lesz a következő Google.

Lenyűgöző, futurisztikus látvány.

Amikor először pillantunk a hatalmas létesítményre, akkor az a benyomásunk keletkezik, mintha egy sci-fiben lennénk. 10 ezer napelem alkot egy hatalmas spirált, mely két mérföld széles és a komplexum középpontjában pedig egy óriási felhőkarcoló található. A napelempark Las Vegas és Reno között helyezkedik el a sivatagban.

Különleges technológiájú napelemparkról van szó, ugyanis a nap hőenergiája kerül hasznosításra, mely gőzturbinák segítségével konvertálódik villamosenergiává, sőt a sóolvadékos technológiával még energiát is képes tárolni.  

1 milliárd dollárba került megépíteni a komplexumot, és 2011-ben még a maga technológiai kategóriájában a legnagyobb valaha megépülő beruházásnak számított. A Citi és egyéb finanszírozók 140 millió dollárt fektettek az akkor még a jövő legígéretesebb megújuló energetikai beruházásának számító komplexumba. Az állam hitelgaranciákat biztosított a kivitelező társaságnak, sőt a nevadai szenátor még azt is elintézte, hogy közterületen jöhessen létre a hatalmas remekmű.

A hatalmas napelempark végül megépült, de mégsem váltotta be az általa táplált ígéreteket. 2019 végén az erőmű elvesztette az egyetlen ügyfelét, aki megvásárolta tőle a termelt áramot, arra hivatkozva, hogy megbízhatatlan a létesítmény termelése. A gőzgenerátoros technológia nagy karbantartási igényű, és folyamatos szervízt és alkatrészcseréket igényelt, mely egyrészt nem volt túl kifizetődő, másrészt pedig folyamatos leállásokat eredményezett.  

TERV SZERINT A NAPERŐMŰ KÉPES LETT VOLNA ELLÁTNI VILLAMOSENERGIÁVAL A KÖRNYEZŐ 100 EZRES LÉLEKSZÁMMAL RENDELKEZŐ SPARKS VÁROSKÁT ÉJJEL-NAPPAL, TEHÁT NEMCSAK AKKOR, AMIKOR SÜT A NAP!

A technológia fejlődés lett a végzete az egykoron még futurisztikusnak számító naperőműnek

2015-ben kezdte meg a működését a naperőmű, azonban olyan hatalmas fejlődésen mentek keresztül a napelempanelek 2011 és 2015 között, hogy ezalatt a 4 év alatt már versenyképtelenné vált a technológia. Az erőmű 135 dollárért volt képes egy megawattóra villamosenergiát előállítani, ami még 2011-ben nagyon versenyképesnek számított a 222 dolláros alternatív fotovoltaikus technológiákkal szemben, azonban 2015-re már az új napelemek 129 dollárért voltak képesek 1 megawattóra áramot előállítani, majd 2019-ben pedig már csupán 51 dollárért.

Még Warren Buffett is benézte

A Crescent Dune már 2019 áprilisa óta nem termel villamosenergiát, az állam pedig tavaly augusztusban vette át az irányítást a létesítmény felett. Még a Warren Buffett nevével fémjelzett Berkshire Hathaway is közvetetten az egyik leánycégén keresztül érdekelt volt a projektben.

Ennyi veszteség belefér…

Ahogy ez lenni szokott, már senki sem beszél a Crescent Dunes projektről. Az adófizetőknek végül 737 millió dollárjába került a projekt a vállalt hitelgaranciáknak köszönhetően. A beruházás csődje csupán az államilag a megújulókba fektetetett projektek 28 milliárd dolláros keretösszegének a 2,9 százalékát teszi ki, így végülis ezekben a méretekben azt mondhatjuk, hogy járulékos költség a napelempark bebukása.

Amennyiben abból a nézőpontból szemléljük a dolgot, hogy egy új technológia került tesztelésre a gyakorlatban, mely akár a karbonsemleges jövő előfutára is lehetett volna, akkor megállapíthatjuk, hogy mégsem kár az erőfeszítésekért, hiszen ha nem próbálkozna az emberiség mindig valami újjal, akkor nem jutnánk egyről a kettőre. Úgyis fogalmazhatnánk, hogy sosem lehet tudni, melyik vállalat lesz a következő Google, az mindig csak utólag derül ki.

Még hallhatunk a bukott erőműről

Mivel a projekt még az Obama érában került elfogadásra, így ezért nem elképzelhetetlen, hogy a Trump kabinet fel fogja használni az erőmű bukását a zöld energiatermelés elleni propagandára, például amennyiben a Fehér Ház el szeretné töröltetni a megújuló áramtermelés költségvetési támogatását.