Napjainkban már nem ugyanúgy értelmezzük az energiát. Az átlagos fogyasztó is egyre tudatosabb a tekintetben, hogy mennyi és milyen forrásból származó energiát használ, és nincs ez másképp az iparvállalatokkal sem.
Minél szélesebb körben hozzáférhetők a fenntartható, megújuló energiaforrások, annál több cég dönt zöldenergia-beruházás mellett. Ezt támogatják azok a pályázati lehetőségek is, amelyek az utóbbi években Magyarországon és nemzetközi szinten is sok kisebb vállalat számára tették elérhetővé a fenntarthatóságot – mind technológia szempontjából, mind anyagilag. Ez azonban csupán egy aspektusa az átalakuló energiahasználatnak és a piaci változásoknak.
Az átrendeződést, az iparági trendeket és a vállalkozások előtt álló lehetőségeket Tóth Zoltánnal, az E.ON Egyedi ügyfél és települési megoldások értékesítési osztály vezetőjének segítségével tekintettük át.
Egy ilyen horderejű váltáshoz mindenképp elszántságra és elköteleződésre van szükség – állíthatjuk a megújuló forrásokra való átállással kapcsolatban. A vállalatok 64 százaléka nyilatkozta azt, hogy öt éven belül jelentős mértékben vagy teljesen átáll a zöld energiaforrásokra. Ez elsősorban a villamos energia tekintetében bizonyul kitűzött és elérhető célnak, ám sok iparágban ez a törekvés nem igazán megvalósítható.
Az olyan nagy energiaigényű üzemekben, mint például a fröccsöntő üzemek, lehetetlen száz százalékban lokálisan termelő megújuló forrásokra támaszkodni. „A cégek azonban ebben az esetben is dönthetnek a zöld energia mellett, – kezdi Tóth Zoltán – hiszen nemcsak a helyszínen megtermelt energiákat használhatják. Ugyan plusz ráfordítást jelent, de vásárolhatnak megújuló forrásból származó áramot a szolgáltatón keresztül is, ezzel zöldítve a működést.”
Ez a típusú elköteleződés pedig sok szempontból egyszerűsíti a problémát. A megújuló energiatermelés ugyanis költséges beruházásokat és némi rugalmasságot követel a vállalatoktól. „Vannak olyan alkalmazások, amelyek áramellátását teljes mértékben lehetséges például napelemes rendszerek termelésével fedezni. Ilyen például a légkondicionálás vagy akár a használati melegvíz melegítésére fordított energia. Viszont a világítással kapcsolatban már jogos fenntartásaink lehetnek: a legtöbb esetben a szél- és naperőművek által termelt energia tárolása ugyanis nem megoldott, tehát nincs lehetőség később felhasználni” – magyarázza a szakértő.
Így a megújulók mellé tett szavazat mögött hosszas tervezés, kapacitásfelmérés, valamint a működés kritikusságának elemzése áll.
A jó energiamix alkalmazkodik a felhasználó igényeihez, ötvözve a különböző energiaforrásokat. Része lehet a lokálisan termelt megújuló energia, illetve az egyéb forrásokból származó áram. „A tapasztalatunk az, hogy a jó energiamix kulcsfontosságú a hatékony és egyenletes működésben” – mondja Tóth Zoltán.
Azt, hogy a gyártók mennyire gondolkodnak megújuló forrásokban több tényező is befolyásolja a szakértő szerint: „Az egyik szempont természetesen a költség, emellett kiemelten fontos a stabil energiaellátás. A harmadik egy kicsit kevésbé kézzelfogható, ez pedig a zöldülés iránti vágy, vagyis az, hogy a cég mennyire elkötelezett a fenntarthatóság mellett”. Ezeket a szempontokat figyelembe véve a vállalatok összeállíthatják energiamixüket, létrehozhatnak saját telephelyükön erőműveket, illetve vásárolhatnak zöldenergiát a szolgáltatón keresztül is.
Kiemelendő továbbá az energiahatékonyságra való törekvés. Önmagában ugyanis a zöldenergiára való átállás nem feltétlenül jelent bolygóbarát hozzáállást. „Mivel korlátozottak a rendelkezésre álló területek, nem mindenhol valósíthatók meg zöld erőművek (például szélerőmű csak külön hatástanulmánnyal, feltételek alapján és engedéllyel telepíthető) és a megújuló források stabilitása sem éri még el a hagyományosokét, fontos, hogy a cégek fenntarthatósági logikája tovább érjen. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a zöldenergia hatékonyságnövelés nélkül csak félmegoldás. Az energiatakarékosságra törekvés pedig ugyanúgy csak egy a sok lépésből, együtt viszont költségben és természeti szempontból is sokat érhetünk el velük” – magyarázza a szakértő.
Mivel a világon egyre több államközi szervezet és kormány vállal kimondottan szigorú fenntarthatósági célokat, elkerülhetetlen, hogy az energiaszektor gyors ütemben zöldüljön. Ez a lakosság és a vállalatok bevonása mellett alapvető szemléletváltást jelent minden szektorban. Ahhoz, hogy ne csak az elkötelezettség épüljön fel, hanem valódi tettek kövessék a szándékot, nagyértékű beruházásokra van szükség. A járvány utáni gazdasági helyreállító csomagok külön forrást szánnak a fenntartható energetikai beruházásokra, amelyeket Magyarországon pályázatok formájában érhettek el az első félévben a vállalatok az ország minden területén.
„Nő azoknak a fogyasztóknak a száma, amelyek részben vagy teljesen termelővé válnak, ez pedig új kihívást jelent a szolgáltatószektornak is. Érdekes tendencia, hogy tíz éve még teljesen központosított rendszer volt a termelésre és az elosztásra is, ma már azonban egy decentralizált, bonyolultabb hálózatban kell gondolkodnunk” – foglalja össze Tóth Zoltán. A stabilitásra való törekvés érdekében kezelni kell a rendszerbe visszatáplált villamos energiákat, egyensúlyt kell kialakítani a piacon, ami a különböző energiaipari szereplők (elosztó, kereskedő, termelő) feladata. Emellett pedig elhivatott kutatók keresik a megoldást arra, hogyan lehet hatékonyan tárolni a megtermelt energiát, hogy ne csak nappal használhassuk fel a naperőművekkel megtermelt áramot és ne csak akkor álljon rendelkezésünkre energia, amikor éppen süt a Nap. Ha ezt a kihívást is sikerül legyűrnie az ágazatnak, a megújuló források végre teljes értékűvé válhatnak mind a lakosság, mind az ipari felhasználók körében.
