A szakértők körében jellemzően az a mondás járja, hogy a hullámerőmű-technológia három évtizeddel van lemaradásban a szélerőművek mögött.

Műszaki szempontból az óceánban való üzemeltetés sokkal nehezebb, mint a szárazföldön; a tengeri szélerőművek építése például általában lényegesen drágább, mint a szárazföldi szélerőműveké – cserébe viszont erősebb és állandóbb a szélfúvás.

A sós víz ellenséges környezetet jelent az eszközök számára, és maguk a hullámok is kihívást jelentenek az energiatermelés szempontjából, mivel nemcsak elhaladnak az eszköz mellett, hanem a zavaros tengeren fel-le hullámzanak, vagy minden oldalról összefutnak.

Számos problémát kell tehát még kiküszöbölni, mire azt mondhatjuk, hogy olyan általános lesz hullámerőművet építeni, mint szélerőművet.

Mi a jövője a hullámerőműveknek?

A hullámok energiájának kihasználására, mint láttuk, akadnak már ígéretes kísérletek. Ha ezek, vagy valamely újabb megoldás hosszútávon is beválik, könnyen lehetséges, hogy legalább a partmenti települések, ipari létesítmények, farmok mind hullámenergiából nyerik majd az áramot.

Meglehet, felválthatják akár a tengeri szélerőműveket is, ha sikerül a hullámzó teljesítményt kiszámíthatóvá tenniük.