A világ első óceántisztítója, az Ocean Cleanup 2017-ben kezdte el megtisztítani az óceánokat a több millió tonna felhalmozódott műanyag szeméttől. A tengereket és óceánokat szennyező műanyag hulladék legalább olyan méretű globális probléma, mint a légszennyezés.

Szemétgyűjtő lebegő-gát

A 2 km hosszú Ocean Cleanup lehorgonyozható karokból és számos gyűjtő, feldolgozó platformból áll, melyek a víz felszínén szűrik ki az úszó szemetet- írja az Impress magazin. A világ első óceántisztítóját súlyosan szennyezett területen, úgynevezett szemétszigeteknél bocsátják vízre. A óceántisztító az óceáni áramlatok segítségével egy hatalmas tölcsérként kényszeríti a műanyag hulladékokat a kihelyezett platformok irányba egy bezárt szögben. A feldolgozó platformok a műanyag hulladékot különválasztják a planktonoktól, ezt követően leszűrik, majd újrahasznosításra tárolják.

10 év sem elég a teljes tisztításhoz

Mivel a szemét több százmillió négyzetméternyi területen oszlik szét az óceánokban, nehéz megjósolni, hogy mennyi időt venne igénybe a tisztítási folyamat, de az előzetes becslések szerint a Csendes-óceán felének kitisztításához is legalább 10 évre lenne szükség. Az első Ocean Cleanup prototípus 2017-ben kezdte meg eltávolítani a műanyag hulladékot az óceánból.

Műanyagból energia?

Az óceánból összegyűjtött műanyag hulladék természetesen újrahasznosításra kerül, illetve kutatás folyik arról is, hogy a műanyag hulladékból esetleg alternatív energiaforrás is lehet.

A német Fraunhofer Ipari Mérnöki Intézet kutatása meglehetősen borús jövőt lát a belső égésű motorral hajtott autók gyártásán dolgozóknak.

A kutatásban a legnagyobb német gyártók, így a Daimler, a BMW, a ZF, a Bosch, a Volkswagen és a Schaeffler vett részt. Kiderült, hogy átlagosan 30%-kal kevesebb idő legyártani egy elektromos autót, mint egy hagyományos, belső égésű motorral hajtott járművet.

Ez még akár jó hír is lehetne, ha eljön az igazi villanyautó-forradalom, a gond csak az, hogy az elektromos autók sokkal kevesebb (becslések szerint hatodannyi) alkatrészből állnak, mint a benzinesek és a dízelek. Elég csak arra gondolni, hogy egy elektromos autóban hagyományos értelemben vett váltó sincsen. A 840 ezer főt foglalkoztató német autóipari szektorból 210 ezren dolgoznak a járművek erőátvitelei rendszerein. Az ő munkájuk lehet a legnagyobb veszélyben.

A kutatás szerint amennyiben 2030-ra 25%-ra emelkedik az elektromos és 15%-ra a hibrid autók száma, 75 ezer munkahely kerülhet közvetlen veszélybe a munkaerő-felesleg miatt. És ez még csak egy konzervatív becslés. Az intézet azt sem tartja kizártnak, hogy akár 100 ezer ember elbocsájtására is kényszerülhetnek a német vállalatok. A német kereskedelmi szövetség szerint Németország kormányának fel kell készülnie a probléma megoldására.

A kutatás érdekes mód kitér arra is, hogy a nagy német gyártók jobban tennék, ha a kifejlesztett új technológiákat inkább eladnák a távol-keleti gyártók számára, mintsem együttműködnének velük.

Naveen Rabelli egy érdekes fickó, éveket döcögött tuk tukjával az indiai nagyvárosi forgalom elviselhetetlen bűzében és közben kicsit gondolkozott; hogy lehetne környezetszennyezés nélkül közlekedni?

Kitalálta, hogy épít egy kizárólag elektromossággal és napenergiával működő tuk-tukot és hogy felhívja a világ figyelmét projektjére, elmegy az autójával Bangalore-ból Londonig.

Társa is lesz az úton - az osztrák származású Raoul Kapocka fogja kísérni az úton aki egyben dokumentumfilmet is forgat a túráról. Azért épp Kapockára esett a választás, mert elég alacsony, így el fognak férni a tuk-tukban az út során.

Naveen immár 2 éve bütyköli a járművet, jövőre szeretne útra kelni, addig szponzoroktól próbálja begyűjteni az utazáshoz szükséges összeget. Jelenleg félállásban tollaslabda edzőként dolgozik, ha pedig egy év alatt nem jön össze a pénz, akkor visszamegy dolgozni teljes állásban.

Saját vagyonát már feláldozta, így már csak a szponzorokra várhat.

A megújulókat tekintve, az energiamixből hamar kiderül, hogy a kontinens adottságai miatt a szélenergia (36%) és a vízenergia (33%) adják több mint kétharmadát az energiatermelésnek.

A Bizottság 2022. május 18-án közzétette a REPowerEU tervet, amely egy sor intézkedést határoz meg az EU orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségének gyors csökkentése érdekében, felgyorsítva a tiszta energiára való átállást jóval 2030 előtt.

 Ez 2030-ra 1236 GW-ra növelné a teljes megújulóenergia-termelő kapacitást, szemben a 2021-ben javasolt 1067 GW-tal 2030-ig.