Egész konkrétan többet, mint teljes Magyarország együttvéve.

A Digiconomist kimutatása szerint Magyarország elektromos áramfogyasztásánál több elektromos energiát emésztenek fel a Bitcoin "bányászatot" végző és a kriptodeviza-rendszert üzemeltető számítógépek. Ez azt jelenti, hogy évente nagyjából 29,86 terawattóra elektromos energiát használnak fel a bányászok, ami a világ energiafogyasztása 0,13 százalékának felel meg, és megegyezik Marokkó és Szlovákia teljes fogyasztásával.

Magyarország elektromos áramfogyasztása ennél egy kicsit kevesebb, 21,55 terawattóra, Ausztria éves fogyasztása ugyanakkor 69,75, Németországé pedig 533 terawattóra. A világon 159 olyan ország van, amelynél több energiát fogyaszt a kriptodeviza-rendszer. Az amerikai háztartások átlagos energiafelhasználását alapul véve pedig 2,7 millió háztartás fogyasztásának felel meg a kriptodeviza-rendszer fenntartása.

A mangrove fa erős gyökerekkel kapaszkodik a földbe, hasonló módon fogják a mangrove tornyok befonni a párizsi Gare du Nord (északi pályaudvar környékét). A vasútállomás környékén óriási a forgalom, a gyalogosok lépéseinek energiáit a vágányok mellé lehelyezett piezoelektromos érzékelők fogják összegyűjteni, miközben a tornyok Gratze cellával gyűjtik a napenergiát, az épületek bevonata pedig olyan anyagból lesz, ami csökkenti a levegő szennyezettségét.

Két ausztrál üzletember találmánya segíti természetes vizeink tisztítását.

Nem újdonság, hogy környezetszennyező életmódunk következményeként ma már óceánjaink  is nagyon szennyezettek. Tele vannak műanyag hulladékkal, néha olajjal is, ami egyre nagyobb ökológiai problémát okoz. Többféle megoldással próbálkoztak már a helyzet javítása érdekében.

A világ első óceántisztítója, az OceanCleanup az idén kezdte el megtisztítani az óceánokat a több millió tonna felhalmozódott műanyag szeméttől. Az Északi sarkon már be is vetették a prototípust.

Egy másik kezdeményezés két ausztrál fiatalembertől indult. Andrew Turton és Pete Ceglinski két éve az IndieGoGón kezdett pénzt gyűjteni a víztisztító Seabinre. Az első darabot az angliai Portsmouthnál sikerült telepíteniük.

A vízen lebegő eszközben egy, a parton üzemelő szivattyú kelti a vákuumhatást, és nem csak a vízen úszó szennyezéseket szippantja be, hanem az olajat is. A víz visszajut az óceánba, az olaj és a hulladék viszont a gépben marad, amit hulladéktárolóba szállítanak.

A Seabin tengeri élőlényekre nem veszélyes. Naponta kb. 1,5 kg hulladékot gyűjt össze, ami a számítások szerint 20 ezer műanyag palackot vagy 83 ezer műanyag zacskót jelenthet évente.

A programról és részletekről folyamatosan tájékoztatják a környezettudatos életmód híveit.

Mint vízből kibukkanó polipok úgy fog 2 iker híd emelkedni a Szajna fölé 2050-ben. A híd maga egyben energiatermelő lakótorony is,így egyszerre segít megoldani a lakáshiányt és védi a környezetet, hiszen saját fenntartására víz és szélenergiát fog használni.

A légi közlekedés fenntarthatóságának érdekében megtervezett különleges repülőgépet Justus Benad, a Berlini Műszaki Egyetem hallgatója álmodta meg, és a holland Delfti Műszaki Egyetem kutatói fejlesztették ki – olvasható a CNN hírei közt. A futurisztikus megjelenésű repülőn az utasfülke, az üzemanyagtartályok és a csomagtér is a szárnyakban található.

A tervek szerint a Flying-V húsz százalékkal kevesebb üzemanyagot fog fogyasztani, mint az Airbus A350-900, miközben hasonló számú utast szállít majd. A repülőre 314 ülést terveztek.

Roelof Vos, a projekt vezetője azt nyilatkozta, a légi közlekedés a globális szén-dioxid kibocsátás 2,5 százalékát teszi ki, és az iparág még mindig növekszik, így szükségessé vált, hogy minél fenntarthatóbb repülőgépeket tervezzenek. Az egész gépezetet azonban nem lehet villamosítani, mert olyan súlyt érne el, amellyel nem lehetne átrepülni az Atlanti-óceánt. Ezért más ötlettel kellett előállni, hogy csökkentsék az üzemanyag-fogyasztást – tette hozzá Vos.

Az üzemanyag-hatékonyság az áramvonalas kialakításnak és a gép alacsonyabb súlyának köszönhető. A tervezők szeptemberre készítik el a gép méretarányos modelljét, a kész repülőt pedig várhatóan 2040 és 2050 között helyezik majd üzembe.