A szél a Föld légrétegét érő egyenetlen napenergia (napsütés) hatására alakul ki. A meleg levegő felszáll és a helyére egy hidegebb légtömeg érkezik. Ebből is láthatjuk, hogy ameddig a Nap süt (illetve nem süt), addig a szélből kinyert energiát sem tudjuk olyan módon elhasználni, ahogy a fosszilis energiaforrásokat. Amikor fúj a szél, a szélerőmű lapátjai mozgásba lendülnek, működni kezd a turbina és egy generátor segítségével forgás közben termeli az áramot. A szélerőművek előnyei közé tartozik a költséghatékony telepítés, a biztonságos üzemeltetés, amelynek során nem jut károsanyag a légtérbe.

Szélerőműveket olyan helyre érdemes telepíteni, ahol a légkörben jelentős hőkülönbségek alakulnak ki, tehát folyamatosan nagy szelekre lehet számítani. Hegyvidéki környezetben vagy jelentős víztömegek (tengerpart) közelében számíthatunk rendszeresen akkora szelekre, hogy érdemes legyen a szélerőmű-rendszer kialakítása. Németországban a teljes áramfogyasztás 20%-át szélenergiával látják el, Magyarországon ez az arány mindössze 1,73%. Ez részben a természeti adottságnak, részben hazánk energiapolitikai helyzetének köszönhető.

Saját háztartásunk energiaigényeit is kielégíthetjük szélenergiával, sőt, a napelem-rendszerhez hasonlóan akkumulátorokban tárolhatjuk a többletenergiát, ám a saját rendszer kiépítése drága, nincs rá rendszeresített állami támogatás, így a megtérülési ideje is elég hosszú.

Előnye: ingyen jön az energia. Hátránya: nehezen kiszámítható, időjárásfüggő. Megtérülési idő: sok.