Megújuló energiaforrásnak nevezünk minden olyan energiahordozót, ami annak ellenére, hogy használjuk, emberi léptékkel érzékelve “nem fogy el”, és nem kellenek hozzá évmilliók, hogy újra kialakuljon. Ilyen források a szél, a nap, a víz, a geotermikus energia (földhő) vagy a biomassza (pl. a tüzelőfa). Amellett, hogy ezek az energiaforrások újratermelődnek, alkalmazásukkal jelentősen csökkenthetjük az emberiség károsanyag-kibocsátását.

Ahhoz, hogy megértsük a megújuló energiaforrás lényegét, először érdemes megnézni, mik az előnyei és a hátrányai a hagyományos fosszilis energiaforrásoknak. A fosszilis energiahordozóknak (kőolaj, földgáz, kőszén, PB-gáz stb.) több millió év kellett ahhoz, hogy növényi vagy állati eredetű maradványokból levegőtől elzárt bomlás eredményeként kialakuljanak. A robbanásszerűen növekvő és technikailag egyre fejlettebb emberiség ezeket az energiaforrásokat pár száz év alatt csaknem teljesen elhasználta.

A hagyományos energiahordozók közül a földgáz az egyik legelterjedtebb. Ezt hatékonyságának (rengeteg hőenergia szabadul fel az égetése során), és jelentős gazdaságpolitikai, energiapolitikai hátszelének köszönheti. Ha azonban a jelenlegi ütemben használjuk tovább a földgázforrásokat, akkor a becslések szerint akár 80-100 év alatt eltűnhet a Földről. És ugyan a fosszilis energiaforrások is “megújulnak” pár millió év alatt, ez a tempó sajnos emberi léptékkel nem értelmezhető.

A másik súlyos probléma a fosszilis energiahordozókkal kapcsolatban a károsanyag-kibocsátás vagyis az emisszió. A hőerőművekből a légtérbe kerülő nagy mennyiségű kéndioxid, vagy a hagyományos fűtési technológiákkal felszerelt lakóházak szénmonoxid-, nitrogénoxid- vagy metánkibocsátása károsíthatja az épített és a természetes környezetet és az emberi egészséget is veszélybe sodorhatja.

A megújuló energiaforrásokat jelenlegi ismereteink szerint nem tudjuk “elhasználni”, a napenergia, a szél, a víz vagy a földhő emberi léptékkel számítva végtelen mennyiségben áll a rendelkezésünkre, a biomassza pedig költséghatékonyan újratermelhető.

A fosszilis energiaforrások kitermelése, bányászata rendkívül sok munkaerőt és további károsanyag-kibocsátást jelent. A megújuló energiaforrások esetében a készülékek gyártása, előállítása, illetve hulladékkezelése bizonyos károsanyag-kibocsátással jár, de az üzemeltetés során a napelemek, a szélerőművek vagy a vízerőművek, hőszivattyúk egyáltalán nem juttatnak káros anyagokat a légtérbe, a biomassza pedig “szénsemleges”.