Ha megnézzük a magyar statisztikákat 2018-ból, láthatjuk, hogy még mindig biomasszával állítják elő a megújuló energiaforrásokból származó energia 48%-át (ez az arány 2010-ben még 67,4% volt). Második helyen fej-fej mellett halad a napenergia (16,6%) és a szélenergia (16,2%). A napenergia lépett a legnagyobbat előre, 2010-ben még 0%-on állt. Nem véletlenül: a napelem-rendszerek technológiája rendkívül sokat fejlődött az elmúlt tíz évben, és az állami támogatásoknak köszönhetően egyre többen döntenek a napelem mellett.

Ha csak a saját háztartásunk, közvetlen életszínvonalunk szempontjából vizsgáljuk a kérdést, már akkor is rengeteget nyerünk a megújuló energiaforrások használatával: energetikailag gazdaságos, akár szolgáltatótól független háztartás, tisztább levegő, kiszámíthatóbb jövőkép.

A Föld népessége ugrásszerűen nőtt az elmúlt évtizedekben, bolygónk nem megújuló energiakészlete véges, használatuk ráadásul súlyosan károsítja közvetlen és globális környezetünket. A földgáz-alapú energiapolitika hatalmi szempontból is problematikus. Ha áttérünk a terület földrajzi, időjárási, gazdasági adottságainak megfelelő források használatára, akkor független, környezettudatos és hosszú távon fenntartható energiaellátást tudunk biztosítani a bolygó lakosságának.