Mára a technológiai feltételek teljes mértékben adottak ahhoz, hogy egy település okossá avanzsáljon. De mégis mikor mondhatjuk azt, hogy egy város vagy falu valóban okos? Milyen komponensei, feltételei vannak a folyamatnak? A válaszok megtalálásához 10 olyan projektet hívtunk segítségül, amelyek fényesen bizonyítják, hogy micsoda potenciál rejlik a témában.

Az emberek lassan ott tartanak, hogy korosztálytól, lakhelytől függetlenül szinte mindenkit high-end technológiai apparátusok, a legokosabb eszközök vesznek körbe. Ilyen készülékekkel dolgozunk, szórakozunk, foglalunk helyet az esti mozielőadásra, állítjuk be a lámpa fényerejét, vagy csevegünk a digitális személyi asszisztensekkel.

Ahogy azonban elindulunk otthonról, egy kicsit máris kiesünk informatív komfortérzetünkből. Nem tudhatjuk 100%-ra biztosan, hogy a választott útvonalon lesz-e dugó, találunk-e parkolóhelyet a célállomás környékén, a rádióban elhangzó információk nem valósidejűek. Az is magáért beszél, hogy jellemzően még mindig személyesen kell bemenni egy-egy hivatalba vagy közműszolgáltató irodájába ügyeinket elintézni.

Mitől lesz okos az okosváros?

A smart city elképzelés arról szól, hogy a városlakók digitális felkészültsége, tudása és főleg igénye találkozzon az adott település fejlesztési irányaival. Hogy egy város vagy falu a technológia minden eszközével támogassa, segítse az embereket hivatalos teendőik lebonyolításában, a közlekedésben, az informálódásban, a biztonságuk megóvásában, vagyis egy olyan digitális alapokra helyezett védőhálót kapjanak, amihez bárki egyszerűen tud csatlakozni.

Ez a vízió csak akkor képes funkcionálni, ha a település rendelkezik az ezt kiszolgálni hivatott infrastruktúrával. Ennek egy olyan rendszer a lelke, amit IoT-nek (internet of things, dolgok internete) vagy interneten keresztül összekapcsolt, illetve irányított eszközök hálózatának hívnak. Ez szenzorok és más támogató eszközök alkalmazásával juttatja el az adatokat gyorsan, nagy távolságokra egyik pontból a másikba, miközben az energiafelhasználást tekintve a konstrukció a lehető leggazdaságosabban működik.

Ebből a jellemzésből is látszik, hogy az okostelepülés egy rendkívül komplex, megfelelő technológiai felkészültséget követelő, együttgondolkodást igénylő elképzelés, ami szoros kooperációt vár el a vállalkozás minden résztvevőjétől. Az okos város létrehozása közös tervezést, közös koncepció kialakítását feltételezi annak érdekében, hogy a megoldandó feladatok, a rendelkezésre álló erőforrások, és az elvárt eredmények egyensúlya biztosítható legyen, és ha ez megvan, akkor mindez olyan szignifikáns impulzus lehet a közösség számára, ami törvényszerűen dinamizálja a további fejlesztéseket.

A téma még jobb érzékeltetéséhez jöjjenek most olyan példák, amelyek tökéletesen prezentálják, hogy a praxis szintjén miről is szól az okostelepülés koncepciója.

1. Információs eperfa

A szerb Strawberry Energy által megalkotott „fa” napenergiával működik, telefontöltési lehetőséget biztosít a járókelőknek, akik a beépített érzékelők segítségével helyi információkhoz is hozzájuthatnak. Az építmény közelében tartózkodva ingyen WiFi segíti a netezést, ami így a közösségi életet is képes felpezsdíteni.

2. FixMyStreet

Ez a projekt egy olyan közösen használható platformot biztosít, ami segít a városban található hibák gyors bejelentésében. A weboldal mellett mobilos alkalmazás is tartozik a rendszerhez, amivel a lakosok és a hivatalok pillanatok alatt képesek információt cserélni egymással. A legnagyobb előnye, hogy a bejelentőnek nem kell tudnia, hogy a kátyú vagy a megrongált pad kinek, illetve mely hivatalnak a hatásköre, ami sokkal hatékonyabbá teszi a javítási folyamatot.

3. Eco Cycle

Az ember sosem tudhatja teljes biztonságban az utcán lezárt kerékpárját, ezért lehet, hogy inkább más közlekedési eszközt választ. Ezen segít az Eco Cycle, a föld fölé vagy éppen alá telepíthető kerékpártároló teljesen automatizált, gyors (egy bringa 13 másodperc alatt ki- vagy bekerül), és maximum 204 jármű fogadására alkalmas. A Japánból induló rendszer gyorsan installálható és nonstop üzemeltethető.

4. IC Realtime

A településeken működő kamerarendszerek általában utólag, a rögzített felvételek elemzésével lehetnek hasznára a hatóságoknak. Mesterséges intelligenciával párosítva azonban lehetőség van arra, hogy a kulcsszavas keresőszoftver másodpercek alatt szelektálja azokat a jeleneteket, járműveket, embereket, akik valamilyen esemény szempontjából fontosak. Az IC Realtime-ot a CCTV rendszerek Google-jeként is emlegetik, mely az okostelepülések szerves és hatékony részévé válhat.

5. SolaRoad

A holland mérnökök által megálmodott projekt lényege, hogy az utakat napelemek borítsák. Az egyszerűen hangzó elképzelés tele van kihívásokkal, amit pár évvel ezelőtt végül sikerült legyőzni, és megépült egy 76 méter hosszú, napcellákból alkotott kerékpárút. Az útszakasz egy év alatt 3000 kWh energiát termelt, ami egy komplett háztartás egyéves energiafelhasználásának felel meg. A cég azóta az autóutakon használható paneleken dolgozik.

6. Okosodó Ceglédbercel

Hazánkban is sok „okosötlet” látott már napvilágot, sőt az Invitech több működő pilot projektet is tető alá hozott. Ilyen például a négyezres lakosú Ceglédbercelen telepített Full HD kamerákból álló rendszer, a falu frekventált helyein üzembe helyezett WiFi hotspotok, valamint az a mobilalkalmazás, ami folyamatosan frissülő hasznos információkkal látja el a lakókat és az idelátogatókat. A falu és a vállalat, következő lépésként, környezeti szenzorok kihelyezését tervezi, amivel például energiahatékonyabbá válhat a közvilágítás, és a járművek forgalmáról is hasznos adatokhoz juthat majd Ceglédbercel vezetése.

7. ShotSpotter

A több mint 90 nagyvárosban használt ShotSpotter az épületeken, lámpaoszlopokon elhelyezett érzékelők segítségével a másodperc tört része alatt észleli, ha valahol elsütnek egy fegyvert. A fejlett szoftvereknek és az azokat kezelő szakembereknek köszönhetően a hatóságok perceken belül pontos információkat kapnak arról, hogy hol, miből adták le a lövést, így szinte azonnal akcióba léphetnek.

8. Intelligens jelzőlámpák

A Bécsben éppen tesztüzem alatt álló rendszer a közlekedés „felokosításával” gyorsítaná a járművek és gyalogosok haladását. A megszokott nyomógombos jelzés helyett kamerákat és érzékelőket helyeztek el az átkelőknél, amelyek nemcsak azt észlelik, hogy valaki át akar menni, de azt is, ha a gyalogosnak éppen nincs ilyen szándéka. A rendszer által kapott információk eljuttathatók az autósok felé, akiknek így meg sem kell állniuk a piros jelzés miatt.

9. ParkWhiz

A mobilos alkalmazással elérhető szolgáltatás leveszi az ember válláról a parkolással járó logisztikai terhet. Már az utazás előtt kiválasztható, hogy a célállomás környékén melyik parkolóház vagy terület a szimpatikus. Az ár és elhelyezkedés alapján meghozott döntés után előre le is foglalható a parkolóhely, így egy koncertre vagy üzleti megbeszélésre már indulás előtt biztosított, hogy az autósnak lesz hol megállnia.

10. BlindSquare

A városban való tájékozódás, navigáció különösen nehéz (sőt, szinte lehetetlen) a vakok és a látássérültek számára. A több nyelvet is támogató, GPS alapú alkalmazás úgy vezeti el a nem látókat egyik pontból a másikba, hogy ez alatt az idő alatt rengeteg hasznos, hangos információval látja el őket. Az app a Foursquare és OpenStreetMap adatait használja ahhoz, hogy még részletesebb legyen a vezetés.

Ez a kis merítés is jól példázza, hogy egy településnek mennyi lehetősége van digitálisan támogatni lakóit. Az akár speciális igényeket is kielégítő, a biztonságot növelő és a kényelmet garantáló megoldások egyik alapfeltétele a megfelelő hálózat, ami lehetőséget nyújt az adatok gyors oda-vissza szállítására. Ennek birtokában a fejlesztési opciók száma szinte végtelen, így egyre jobbá és minőségibbé válhat a városok, falvak lakóinak mindennapi élete.